Vilmos naplója (2014. július 3., 4. csütörtök, péntek)
2014. július 3-án tizedszerre érkeztem Gyulára. Ez különösen
fontos év, a fél világ rólam ír, velem foglakozik, elvégre épp a 450. éves
születésnapom van.
Tehát ez érthető…
Kevesen mondhatják el magukról, hogy ennyi
idő után még emlékeznek rájuk, olvassák, sőt vitatják, amit írt, ráadásul újra
és újra nekifutnak.
Ha tehetném, mindenkinek meg is
köszönném, de talán elég egyetlen helyen megtennem, és ez legyen Gyula! Ahol vár
a Vár. Itt eddig 17 országból, 100 előadást tartottak, több ezer néző előtt – a
legbátrabb szabadtéri színháznak nevezte egy ebben illetékes.
Tehát itt vagyok.
.JPG) | |
| Elbújtam a kedvenc díszletem mögött. |
 | ||
| Balra a foci, jobbra a színház. Játék a lényeg. És a hangerő... |
 | |
| Sorban állás minden este a Várszínház előtt. Bent varázslat vár. |
Figyelem! Aki régóta
követi naplómat, annak ismerős lehet néhány kép…de az csak a látszat, hogy semmi nem változott. Ezek
a képek újak, frissek, idén júliusiak. És napló helyett blogot írok, az ám!
Bár sokszor gondoltam, hogy talán jó lenne, mégsem tanultam
meg magyarul, de a gesztusból, a mosolyból értem, hogy a 13 az igazgató úr
szerencse száma, hiszen ez itt a nevemet viselő Fesztivál központja, az irodák
és a Kamaraterem.  | |
| Gedeon József igazgató |
Ahol a falakon most kissé megilletődve láttam a múltban készült itteni fotókat: mennyi erő, energia, fiatalság és szépség minden évben és ez mind-mind tőlem indul. Más kérdés, hogy hová érkezik, de vitázni jó. És nagy öröm adni.
Biztos öregszem, mert meg vagyok hatódva. Mindjárt 451 évesleszek….van itt egy kis összefoglaló. >>>
Mondják, én örökérvényű emberi alapdolgokról írok, hát jó:
férfi-nő, hatalom-szerelem.
Más nem nagyon van a világban, ami fontos. Kivéve a
focit. Azzal meg az a helyzet, hogy szintén angol találmány. Csak épp arról én
nem írtam egyetlen darabot sem. Így meglehetős feladat versenyeztetni épp a Vár
két oldalán a világ két legfontosabb kérdését: ki-kit szeret? illetve ki fog
nyerni?
Puck/Robin mesterkedésén
múlik, hogy azon a bizonyos őrült éjszakán, amikor minden és mindenki
összekeveredik és épp vesztésre áll, mégis mindenki nyerjen.
Ez is csak játék.
Színház. Az egész. Ide nekem a labdát!
Hogy ez nincs benne a darabban? Miért?! A Batman az benne van? És ha szabad
érdeklődnöm, mi az a Batman? ( …. ahányszor kérdik a színpadon, annyiszor csiklandós
nevetés hallatszik a nézőtéren…) És a revolver? Az netán benne van a darabomban?
Na, ugye, hogy játék.
Tudós kollégám, Nádasdy Ádám, új fordítását a régebbi és
generációsan tisztelt Arany Jánoséval fűszerezték az új Szentivánéjimben. És
volt számtalan új dolog, amit bevetettek az akrobatikusan ügyes mozgású
játszók, hogy ennek a bolondériának, ami kevés híján tragédiába torkollik, a
végén taps legyen a jutalma.
A rendező, aki igen
messziről, Grúziából jött, komoly híve műveimnek. David Doiashvili érdekes dolgokat mondott: egy szót sem ért
magyarul, így színészei szavát nem bírta követni, ezért heves gesztusaikból úgy
faragott le, ahogy a szobrász tünteti el a fölösleget.Különböző vélemények vannak a végeredményt illetően, de mindenki nagyra értékeli a színészi teljesítményt. Induljon a vita és indul a darab is:
Budapesten ősztől a Nemzetiben adják.
Addig is készült számos interjú, beszélgetés, pl. a Bartók és a Kossuth rádió számára.
 |
| David Doiashvili rendező |
 |
| Szarvas József/Zuboly és Bubnó Lőrinc riporter |
A hűvös éjszaka nyugodt álmot hozott és a második napra
olyan találkozást, amire már tavaly óta készülhettem: a Múzeum kertben minden
alkalommal megcsodált naplementében ismét élmény volt a nemzetköziség: szonettjeim angolul,
német-belga koprodukcióban szólaltak meg, trombita,dob, bőgő és a kedves, szőke szerző-énekesnő, Caroll
Vanwelden előadásában.
A foci csak két korty víz erejéig volt hallható olykor, mert
mindössze ennyire tudta átvenni hatalmat a zenére figyelők fölött. És ismét
mosollyal búcsúzott Gyula kedvence: hátha jövőre is találkozunk….
Szombaton valami új kezdődik a gyulai vár előtti réten,
dombon, élővízparton: Fringe fesztivál diákokkal, műkedvelőkkel, mezítláb a
fűben. Alig várom. Mert, mit is fognak adni e jó fiúk és leányok? Hát naná,
hogy a szentivánéjit!
 | |
| Nyuszi ül a Fringe-ben! |
