Második fejezet,
második nap
Kedden a
Kamaraszínházban egyeztettem Elek Tibor igazgatóval, akivel végigszaladtunk a hét nap programjain. Mert idén 7 nap dukált a Shakespeare Fesztiválnak. Végére érvén, kilépve az irodából arra lettünk
figyelmesek, hogy az előtérben óriási „papír-munka” folyik. Dossziék
jönnek-mennek az irodából. Nem voltam rest, odamentem megkérdezni, mi folyik
itt.
 |
| Robert Ormsby és Ágnes Juhász-Ormsby |
Miért okozunk
ennyi gondot? – kérdeztek vissza. Bemutatkoztunk. Ágnes és Robert Ormsby egy házaspár, s már nem először vannak Gyulán. 2013-ban, 2016-ban
és tavaly is jártak itt. Kanadából érkeztek 14 éves lányukkal, aki egyébként
éppen a workshopon vett részt. Ágnes (Ágnes Juhász-Ormsby) magyar származású,
segíti a beszélgetést, bár valamennyire Robert is ért és beszél magyarul. Rob,
ahogy Ágnes hívja, egyetemi docens, professzor, egy hosszútávú kutatás keretében arra kíváncsi, hogyan tudja
globális kontextusba helyezni a gyulai Nemzetközi Shakespeare Fesztivált. Több tényező is
érdekes számára. Egyrészt Gyula város adottsága, azaz hogy fürdőváros, a
történelmi múltja és hagyományai, valamint a jelen, azaz a XXI. századi
kultúrája. Érdekes számára, mennyi - nemzetközi vonalról is érkező - kísérletező
előadást láthat a közönség, akik nyitottan, értően fogadják ezeket. Kutatását az eddig megjelent kritikákra, írásokra alapozza.
