"Az ujjam beszorult abba a sütibe, ó jaj!"

Hatodik fejezet - hatodik, hetedik nap, záró hétvége

Szombat délelőtt konferencia. Nagyon szoktam várni, mert rengeteg érdekes dolgot lehet itt megtudni. Így volt ez most is. Hat kiváló téma, hat kiváló előadó. Nagy András meg is jegyezte a konferencia házigazdájaként, hogy neki van a leghálátlanabb feladata azzal, hogy be kell tartatnia a 20 perces előadásidőket. 

Hamlet is ott van a NAGY CSAPAT-ban | forrás: Internet

A téma természetesen a Hamlet. Fazekas Sándor kezdte a sort, előadásának címe: Az ezerarcú hős. Megtudtuk, hogy a Hamlet első fordítását Kazinczy Ferenc készítette el 1790-ben. A művet németből fordította, Schröder változatát véve alapul. A kor német hagyományának megfelelően a szövegen számos átalakítást eszközölt: prózába ültette át és megváltoztatta a befejezést.  A darab első magyar nyelvű bemutatóját 1794. január 17-én Kolozsváron tartották. Schröder a német szinház elismert alakja, színész, színházi igazgató. (forrás Wikipédia) Ő is átírja Shakespeare-t, nála sem Othello sem Desdemona nem hal meg. Az akkori közönség viszolygott a brutalitástól. Az anekdoták szerint az ilyen típusú előadások után több koraszülés is beindult.  

Wikipédia: “Arany János fordítása (1866) nem csupán Arany életművének, de a magyar irodalomnak is szerves része: több mint száz éven át „a” magyar Hamlet-fordításnak számított, a magyar közönség Arany fordításában tanulta meg a dráma szövegét.”

Palkóné Tabi Katalin elmondta, Arany János már saját korában is  modernnek számított. Épp most láttam egy PIM-es videót, ahol Vecsei H. Miklós is hasonlóan vélekedik, szerinte az ő generációjára is hat a költő, műfordító. Azt mondja, azért is lehetne generációja példaképe, mert humoros, férfias és igaz. Vecsei H. Miklós is járt már Gyulán, nem is egyszer, nem is csak színészi minőségében.

De vissza Katalinhoz: Aranynak színházszempontú meglátásai voltak. Annyira modern volt, hogy újra is kellett fordítani az Arany-fordításokat.  

„Fordítás alapján tetszik meg a darab, mégis bajunk van a szöveggel.” – mondta egyszer Ács János rendező.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy kerül a burleszk a Hamletről szóló konferenciára. Schandl Veronika avatott be minket XIX. századi burleszk jelenségbe. A XVIII. században a színház intimitása eltűnt, óriási nézőtereket alakítottak ki, a színészi játékot zene, hatásokkal teli zene kísérte. A szöveget még véletlenül sem lehetett hallani. Nagy statisztériát használták, eltűnt a darab lényege, a színészi játék. Ezt figurázza ki akkoriban a burleszk. Természetesen Shakespeare-t is elkezdték piszkálni. Persze nem Shakespeare-t kritizálták, hanem a hivatalos előadások autoritását. De a burleszk csak akkor működik, ha a közönség felismeri a (shakespeare-i) szöveget és a kortárs referenciákat is észreveszi. De ez is csak egy réteg, ezért ez a műfaj mélyen beágyazódott egy színházi kulturális közegbe. Legsikeresebb képviselője John Poole. OUR POET – írja Shakespeare-ről. (Ebből is látszik, hogy elismeri, de kell egy kis humor a vájtfülű nézőknek.) 

Egy átirása: Az ujjam beszorult abba a sütibe, ó jaj! /a Kizökkent a világ, ó kárhozat! helyett. :D

De hallottunk még mulatságos példát Veronikától: Horatio és Hamlet azon viccelődnek, milyen furcsán öltözik a Szellem. Tetőtől talpig páncélban van, ezért megállapítják, erős lehet, ha ilyen nehéz öltözéket elbír. Itt a darab vége az, hogy a szellem visszajön és elmondja, megvizsgálta magát és nem talált magában semmilyen mérget. :D

Vagy egy másik változat, ahol Claudius nem tud elmenni a színészekért, mert nagyon fölmentek a jegyárak. Ezért Hamlet írja meg az Egérfogó jelenetet. :D

Antal Csaba díszlete | Fotó: Dömölky Dániel

Almásy Zsolt az ide Shakespeare Fesztivál első előadásának egyik jelenetéről beszélt. A Vígszínház Hamletjét június 5-én, Budapesten láthatta 128 gyulai néző, akiknek odautazását a Várszínház szervezte meg. Eszenyi Enikő Hamlet előadásában elhangzik JózsefAttila Levegőt! című verse. Hogy kerül ez a vers az 1601-ben egyébként három változatban megírt szövegbe? Hisz ez a vers csak magyar embernek mond valamit. De talán helyénvaló egy 2018-as budapesti előadásban, mert így tudjuk, hogy ez kiszólás nekünk, a darabból. A vers világa a megfigyelés, az adatvédelem (GDPR), a jogsértés, a rendőrség, aki aktába írja, hogy mit telefonálunk és miről álmodunk. Lelkünk mélyebb rétegeit is adatolhatják. A színpadkép is átlátható, átlátszó, de lehatárolt. A közönséget is úgy helyezték el, hogy meg tudják egymást figyelni.  A totális fenyegetettség világa jelenik meg a versben és a színpadon. 

Bernáth András hat Hamlet előadásról beszélt. A 2000-es londoni Nemzeti Színház előadásáról, a Globe ezredfordulós Hamletről, ami már 2006-ban téma volt a konferencián, a 2011-12-es Globe Hamletről, valamint a Globe-to-Globe-ról, amit 2014-2016 között játszottak. A végén szó esett a 2007-es szegedi és 2016-os kecskeméti Hamletről is. 

Cseicsner Otilia a bécsi Hamlet a köbön című előadásról mesélt, amiből a Krétakör színház Hamlet-változata született. Ez volt a hamlet.ws, az a háromszereplős darab, amit Schilling Árpád rendezett és a gyulai közönség is láthatott a Shakespeare Fesztiválon akkoriban. A Hamlet a köbön előadást 2005-től 2008-ig játszották Bécsben. Hagyományos előadás volt, míg a hamlet.ws nem, sőt, áttörést hozott az osztálytermi előadásokban. Schillingre Spiro György volt hatással a szerepösszevonási kurzussal. Schilling friss levegőre vágyott. (Áthallás Almásy Zsolt előadásához.) 😊 Otilia azt fejtegette, hogy a rendezőt nem a szerepek, hanem a darab érdekelte és hogy a  darabon belül milyen játéklehetőségek vannak. 

Fabinyi Tibornak, aki nem volt a programban, mert állítása szerint későn jelentkezett be, nagyon örültünk. Mindig elképesztő érdekes témái vannak. Szerinte minden Gyulán kezdődik, mint a következő téma-folyam: Tavaly Luther és Hamlet a wittenbergi diák cimmel tartott prezentációt. Az előadásról megjelent egy tanulmány a Bárka folyóiratban is. Majd született a PIM-ben egy disputa közötte és Nádasdy Ádám között. A professzort ezután elkezdte érdekelni, vajon Nádasdy Ádám miért fordítja magát újra annak ellenére, hogy már a diákok is inkább az ő (első) fordításában fújják Shakespeare-t. Utánanézett, s megállapította, hogy 60 esetben változtatott a műfordító. 

Például:

Gyarlóság, asszony a neved! – Arany | Jellemgyengeség, nőnemű vagy?! – Nádasdy 1. | Jellemhiba másik neve nő?! – Nádasdy 2.

Kizökkent az idő; - oh, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt. – Arany | A világ szétesett, átok ül rajtam, mert arra születtem, hogy összerakjam. – Nádasdy 1. | A világ szétesett és hihetetlen, hogy összerakni éppen én születtem. – Fabinyi szerint hiba, hogy kimaradt az átok (curse) szó. Úgy véli, nem azon dolgozik a szerző, hogy szállóige maradjon. Így két Nádasdyt is meg kell tanulni.

Jó lenne egy Shakespeare Fesztivál Konferencia előadás-tár valahova a netre, ahol elérhetnénk ezeket a nagyszerű előadásokat sok-sok évre visszamenőleg is.

Na de jöjjön a bemutató!

Eddig általában a fesztivál elejére szervezték a gyulai bemutatót, most a végére került. Szerencsés is volt, mert a fesztivál első napjaiban nem volt túl jó idő, ehhez az előadáshoz pedig kellett a Várszínházi tér. 

Most nem Shakespeare-t, hanem egy Tom Stoppard darabot, a Rosencrantz és Guildenstern halott című parafrázist láthattuk Tapasztó Ernő rendezésében. Az előadás a Gyulai Várszínház, az Aradi Kamaraszínház és az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház közös bemutatója. 

 

Az előadásban a Tiger Lillies is szerepelt, itt a bizonyíték.

Tapasztó Ernő, ha jól figyeltem, összegyúrta Stoppard és Shakespeare szövegeit. Jó volt a két címszereplő Rosencratz és Guildernstern, azaz Guildernstern és Rosencranzt, bármelyik szerepet is játszották. 

Nyitó színpadkép: egy üvegkoporsó, benne víz és egy nő, Ophélia. Mellette fakoporsók, ebből kel ki Rosencrantz és Guildenstern. Infantilisek, mint Hamlet is, aki olyan, mint egy óriáscsecsemő. Meztelenül rohangál föl, s le. Még egyikőjük sem érett meg a felnőttségre. Bábok, akik állóvízben dagonyáznak, olykor szó szerint, ugyanis Ophélia Hamupipőke-medencéjéből, valamint egy szódás szifonból sokszor kerül víz a játéktérbe.

R.: Tege Antal  és G.: Gulyás Attila | Fotó: Kiss Zoltán

Tom Stoppard 1967-ben írta drámáját. A történet Rosencrantz szavaival így foglalható össze: “Tehát a helyzet, ahogy én látom: minket, Rosencrantzot és Guildensternt, akik együtt nevelkedtünk vele (tudniillik Hamlettel) kiskorunk óta, fölébreszt egy ember, nyergében felegye­nesedve, hívatnak, és megérke­zünk, utasítást kapunk, hogy süssük ki, mi bántja õt, és vonjuk élvekbe, így például egy színielõadásba, melyet, mint kiderül, sajnálatosan és némi kavaro­dásban hagynak faképnél, tekintettel bizonyos, a mi megértésünkön kívül esõ árnyalatokra – ez viszont, egyéb indítékokon kívül, odavezet, egyéb eredmé­nyeken kívül, hogy nagyfokú, csaknem azt mondhat­nók, homicidiális izgalmat vált ki Hamletbõl, akit mi, ennek következtében, saját érdekében Angliába kísérünk. Jó. Minden világos.”

És semmi sem az. Az előadáson végigvonul a pénz/érme, a szerencse szerepe, mely nem forgandó, a játék szerepe (fej vagy írás, kérdezz-felelek), a parancs szerepe és annak következménye, a halál ténye, hisz a koporsók nem tűnnek el, sőt, azok építőelemek a színpadon.

Gertrud és Claudius gyönyörű királyi ruhában, JELMEZBEN jelennek meg. Elsőként Gertrud, aki egy kisebb koporsóból “varázsolja” elő törpe férjét.

Gertrud: Éder Enikő, Claudius: Köleséri Sándor | Fotó: Kiss Zoltán

Szerintem sokrétű az előadás, rengeteget lehetne róla beszélgetni. Ja, és a párbaj-jelenet! Ötletes. 

A színészeken kívül mindenki visszatér a koporsójába. Még Ophélia is, aki a darab végén ugyan egy kis időre kikerül a színpadra a „medencéjéből”, de csak partravetett halként tud ott egymaga vergődni.

Reméljük, erre a kiadásra gondolt Térey János. Ha nem, hát bocsánat!

Vasárnap este Elek Tibor zárta a XIV. Shakespeare Fesztivált egy irodalmi beszélgetéssel. Vendége Térey János volt, akinek új regényéről, a Káli holtakról beszélgettek, amiben természetesen valamilyen módon jelen van Hamlet. A regény egy színészről szól, aki persze játszik Hamletet is, Tiranoni Hamletet. A történet egy filmforgatás alatt zajlik, ami arról szól, hogy a Káli-medencét ellepik a zombik. Tibor kérdezte, hogy tényleg vannak ilyen filmek? Ő még nem látott egyet sem, de mindenki megerősítette, hogy bizony még sorozatok is készülnek ilyen témában, amiket ma nagyon szeretnek a fiatalok. Térey első Shakespeare-élménye egyébként a Shakespeare mesekönyv, ha jól emlékszem, 9 év körül lehetett, s talán nagypapája adta a kezébe. 

Sok szó esett a színházról, Térey társulatokhoz kötődő élményeiről, de ami megragadt bennem, hogy azt mondta, ma nincs bátor színház.

 

Itt a vége a fesztiválnak! A döntőt a franciák nyerték. Gratulálunk! Szép volt Horvátország!

Jöjjön a tizenötödik!